Végre megszületett az elhatározás, vagy csak engedtünk a gyerekek nyomásának, de itt az új jövevény! Lássuk, hogyan is fogadjuk őt. A kiskutya fogadására jóval korábban el kell kezdeni a készülődést, mint amikor elhozhatjuk. Otthonunkat valószínűleg kissé át kell alakítanunk, hogy számára és persze a család számára is megkönnyítsük a beilleszkedést. Találjuk meg a kiskutya számára legalkalmasabb helyet. Ez lehetőleg ne a lakás központi helyén legyen, mert a sok jövés-menés zavarná, nem tudna nyugodtan pihenni. Ugyanakkor az sem jó, ha teljesen elszeparáljuk, ekkor magányosnak érezheti magát. Tehát nyugodt, védett sarkot keressünk, közel a család tartózkodási helyéhez. Ide helyezzük a neki szánt kosarat, pokrócot vagy matracot, amit saját helyének tekinthet. Szerezzük be a számára szükséges etető- és itatótálat, méretben megfelelő nyakörvet és pórázt, néhány játékot. A táplálékkal kapcsolatban kérjük ki a tenyésztő tanácsát, a legjobb az első napokban azzal etetni a kiskutyát, amit nála már megszokott. Később persze áttérhetünk bármi másra, de csak fokozatosan. A megszokott tápból legalább néhány napra elegendő mennyiség legyen otthon, mire a kiskutyát hazahozzuk. Nem, árt, ha a fajtájának megfelelő szőrápolás alapvető eszközei is otthon vannak már. Végül nézzünk szét a lakásban kritikus szemmel, és mindent, amit sajnálnánk, ha megrágna, tegyünk elérhetetlen magasságba vagy zárt helyre. Ha mindez megtörtént, akkor már nyugodtan várhatjuk új barátunkat. A kiskutya általában minimum 8 hetes, amikor elhozhatjuk. Ennél korábban felelős tenyésztő nem adja oda a kölyköket. Amikor a kiskutyáért megyünk, ne kapkodjunk, szánjunk rá elegendő időt. A tenyésztővel nézzük át még egyszer a papírokat, ellenőrizzük, hogy a törzskönyvi szám megegyezik-e a kiskutya tetoválást számával. Itt kell egy kis kitérőt tennem: alapvetően fontos, hogy a kölyköt olyan tenyésztőtől vásároljuk, aki tevékenységét a MEOE keretein belül folytatja, és az általa tenyésztett kutyáknak MEOE által kiállított, így FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) által elismert törzskönyve van. Csak ennek birtokában mondhatjuk azt, hogy kutyánk törzskönyveiéit. Más, bármilyen hangzatos nevű egyesület "törzskönyve" a kiállítás és tenyésztés szempontjából csak egy darál) papír! Kérjük el a tenyésztőtói a MEOE fajtaklubjának címét, telefonszámát, hogy hamarosan felvehessük velük a kapcsolatot. Ezen kívül fontos az átadási igazolás is mert szükséges ahhoz, hogy kutyánk törzskönyvén a tulajdonosváltozást bejegyeztethessük. Miután végeztünk a papírmunkával, indulhatunk haza a kiskutyával, aki immár a miénk. Hazaszállítása általában autóval történik. Ez többnyire az első utazás a kölyök életében, ezért nem árt, ha felkészülünk rá. Jó, ha a sofőrön kívül még valaki ül az autóban, és ölben tartja a kiskutyát, aki esetleg nyugtalan lehet. Legyen nálunk egy régi törölköző is. Minden esetre. Ha az út hosszú, többször álljunk meg pihenni. Miután hazaértünk, a legfontosabb a nyugalom. A kölyköt valószínűleg megviseli egy kicsit a megszokott környezetétől történő elszakadás, ezért miután megkínáltuk egy kis vízzel, hagyjuk pihenni. Az evést ne erőltessük. Fontos, hogy kezdettől fogva következetesek legyünk. Ha az első napon "Jaj, de aranyos!" felkiáltással felengedjük a kanapéra, később nem fogja érteni, hogy miért haragszunk emiatt rá. Sétálni természetesen még nem vihetjük, erre majd csak a 4. Oltás után kerülhet sor. Az oltások esedékességét beszéljük meg az állatorvossal, az időpontokat pontosan tartsuk be. Fontos, hogy a jelenleg érvényes szabályok szerint a kölyökkutyák 3 hónapos korukban kapják első veszettség elleni oltásukat. Ugyancsak az állatorvos fogja javasolni a féreghajtások időpontját is. Amíg a kiskutya nem mehet utcára ez természetesen csak a lakásban tartott kutyák esetében gond, saját kertünkbe minden további nélkül kiengedhetjük, a szobatisztaságra nevelést a lakás könnyen tisztán tartható pontján elhelyezett újságpapír segítségével kezdhetjük meg. A legtöbb kölyök hamar megtanulja, hogy dolgát itt, és csakis itt végezheti el. Ebben legfőbb segítőtársunk a dicséret. Etetésében kövessük a tenyésztő útmutatásait, de ne lepődjünk meg, ha az első napokban a kölyök nem a megszokott étvággyal eszik. Sok kutya étvágyát rontották már el pusztán: jóakaratból: ha nem eszi szegény a tápot, adunk neki valami finom csemegét. Ezzel sokszor nagyon hosszú időn áttartó gondot okozunk magunknak. Érdemes kivárni, mire magától megjön az étvágya, ne féljünk, éhen halni biztos nem fog, általában 2-3 nap után visszaáll a megszokott ritmusba. A kezdeti időszak sok alkalmazkodóképességet követel kutyától és gazdától egyaránt, de fontos tudnunk: az ekkor végzett munkánk hosszú távon biztosan megtérül. Sok csalódástól kíméli meg magát az a gazdi, aki tisztában van a kezdeti nehézségekkel, és nem támaszt a kölyökkutyával szemben olyan követelményeket, amelyeknek a biztosan nem tud még megfelelni. Hogy kutyánk milyen lesz. Legnagyobbrészt tőlünk, szeretetünktől, türelmünktől, következetességünktől függ.