Van jónéhány elmélet, itt néhányat írok le. Lehet, hogy némelyik elavult, lehet, hogy némelyik túl merész, de minden előfordulhat. Az oldal alján láthatod a kutyafélék családjának képes családfáját! (Hamarosan)
Aranysakál (Canis aureus syriacus)
Lehet, hogy tőle származik a kutya? Viselkedése igen hasonló hozzá. Konrad Lorenz Ember és kutya című könyve az Aranysakált tartja a kutya ősének. Vagy a kelet-ázsiai farkastól? (Ez lentebbb van kifejtve; forrás: http://geographic.hu )
Eszerint az elmélet szerint vannak farkasvérű és sakálvérű kutyák. A spiccek például szerinte farkasvérűek.
Az apró Yorkshire terriertől a póni méretű ír farkaskutyáig minden kutya közös őstől származik, feltehetőleg egy, az emberi melegséget és a könnyű élelemszerzési lehetőséget kereső kelet-ázsiai farkastól – jelentették be amerikai kutatók.

A dél karolinai College of Charleston tudósai szerint a kelet-ázsiai farkasok domesztikálása sokkal-sokkal régebben történt, mint azt korábban feltételezték: legalább 100 ezer évvel ezelőtt – adta hírül az AP hírügynökség.
Feltehetőleg nem egy kutya „Éva”, ősanya létezett, akiket az ember védekezési és gondoskodási céllal magához szelidített.
A genetikai vizsgálatok szerint körülbelül féltucat domesztikálás eredményeképpen indulhatott el a kutyák törzsfejlődése.
A kutya az ember legjobb barátja lett, segítette őt a vadászatban, és a kontinenseken vándorló gazdáját mindenhova követte.
A kutya bolygónk egyik legváltozatosabb állata 
Az idők során aztán az ember rájött, hogy jónéhány munkában segítségére lehet a kutya. Megfigyelte, hogy két gyors kutya kölyke szintén gyors lesz, illetve a vadászkutyák vagy a pásztorkutyák is öröklik szüleik előnyös tulajdonságait.
A kutya jelenleg a Föld egyik legváltozatosabb állata, mind méretét, mind alakját és színét tekintve. Több mint 300 faj ismert, az aprótermetű japán chintől a mackós bernáthegyiig.
A változatosságot az amerikai kutatók azzal magyarázzák, hogy a távoli múltban az ember különböző célokkal kezdte el tenyészteni az állatot, és az idők során az állat tökéletesen alkalmazkodott feladatához. Például, megfigyelhető, hogy az őrkutyák mindig sötétszínűek.
Az emberrel való több ezeréves együttélés és a hasonló környezeti hatások következtében az állat számos genetikai eredetű betegséget is átvett az embertől. Ma már a tíz évnél idősebb kutyák körében is a rák a vezető halálozási ok.
Így nem csoda, hogy az ember a közelmúltban új feladatot is talált legjobb barátjának: a kutya laboratóriumi állattá vált, amely bizonyos emberi betegségek megértésében illetve az ellenük való küzdelemben jelentős segítséget nyújthat.
Hallottam már olyan elméletről, hogy a kutya egyetlen háziasított farkastól származik és olyat, hogy több változat keveredése.
És, hogy a domesztikáció hogy történhetett? Íme, egy rövid kis történet, 4 részben, de vigyázat, ennek nincs sok tudományos alapja, inkább olvasnivaló. Az viszont biztos, hogy a háziasításnak több fokozata van, például a dingók sem voltak olyanok, mint a mi kutyáink, amikor elvadultak.
-
Az ősember hordát a szomszéd horda ismét menekülésre késztette. Mindenki szorong, nem tudják, hol találnak helyet az éjjel. Aztán ismerős vonyítást hallanak, négylábú őreik, a sakálok/farkasok hangját. Éjszakánkét a tábortól tisztes távolságban a szétdobált maradékoka fogyasztották, és ha bármilyen más állat merészkedett a közlebe elkergették őket. Nem csoda,, hogy kedvelték őket őseink. A csoport vezetője hirtelen hátradobott egy húsdarabot amúgy is szűkös készletükből. Valahogy így kezdődhetett a kutya háziasítása...
-
Az első tudatos etetés óta sok év telt el, már szinte minden törzs követi az elsők példáját. Az őskutyák már alig félnek az embertől, egyre közelebb merészkednek. Egyik nap vadászat alkalmával a horda mögött valamivel kutyáik is ott voltak. Aztán szimatot kaptak és elindultak a vad után. Az ősembereknek már csak a csaholást kellett követniük, a kutyák mindent elintéztek helyettük. Aznap többet kaptak a húsból....
-
Már rendszeresen segít az őskutya a vadászatnál. Egy kőkori kislány egyszer séta közben talált egy kölyköt, hazavitte, és ahogy a felnőttektől látta, babusgatta. Hazaérő apja először vízbe akarta folytani, de erre a lány megölelte a kutyát, és sírni kezdett, kérte a papát, hogy had nevelje fel. Papa szive nem volt kőből, gondolta, hadd játszon a lánya, engedett. Fél éves lehetett a kutya, amikor a vele egyáltalán nem foglalkozó családfőt kezdte kísérgetni. Először az mindig elkergette, majd rájött, jobbb vadász, mint az embertől még mindig tartó félvad kutyák, ezért egyre jobban megszerette. Aztán tavaszal a kislány legnagyobb örömére egy egész alom kiskutyával tért haza...
-
Az ember elkezdte céljainak megfelelően válogatni a kutyáit.A sorozatos támadások miatt néhány csoport ember a vízre költözöttt cölöpházakba. Immár elmaradhtatlan félvad kísérőik közül befogtak néhányat és magukkal vitték a vízre, akiknek pedig az előbbi csládhoz hasonlóan voltak kutyáik elvitték őket is. Ekkor már teljesen háziállatok lettek a kutyák. Szinte minden házhoz tartozott 1-2, mint elmaradhatatlan segítő. Az azóta eltelt évezredekben pedig végig hűségesen ott maradtak melletünk társaink, a kutyák...